- Jordan 11 Shoes
- Air Jordan 3 Shoes
- Nike KD Shoes
- lebron 12 Shoes
- Nike Air Max Shoes
- Nike Free Run Shoes
- Retro Jordan
- Jordan Mid 1
- Air Jordan 10 Powder Blue
- Nike Kobe
- Nike KD
- Air Max 90
- Jordan Retro 10 Bobcats
- Kd 7 Kevin Durant
- Nike Air Max 2015
- Nike Lebron
- Red Nike Max Air
- Jordans 1 Mid
- Space Jam Jordan 11 Low
Hetven éve, Ertsey Péter (1921-1971) barátom, költő, még a szegedi postaigazgatóság tisztviselője volt, amikor vele és legjobb barátommal, gimnáziumi osztálytársammal, egyetemi évfolyamtársammal, Lőkös Zoltánnal (1925-1999), a Délmagyarország munkatársával, később főszerkesztőjével, kezdeményeztük, és 1947 márciusában megindítottuk az ország legrégibb irodalmi folyóiratát, a Tiszatájat.
Annak is 63 éve, hogy a Délmagyarország 1954. június 16-i számában Ertsey Péterrel, akkor már a Somogyi-könyvtár igazgató-helyettesével, a Város kivételesen gazdag irodalmi hagyományaira hivatkozva kezdeményeztük Szegedi Irodalmi Múzeum létesítését. Eredménnyel, mert Ortutay Gyula (1910-1978), a hajdani szegedi diák, éppen akkor lett vallás- és közoktatásügyi miniszter, támogatta az ügyet. Bálint Alajos (1902-1985) múzeumigazgató a barátját, Madácsy László (1907-1983) főiskolai, később egyetemi tanárt bízta meg az irodalmi osztály vezetésével.
Madácsy László sikerrel rendezte meg a Közművelődési palota nagytermében a szegedi irodalmi életet bemutató nagyszabású kiállítást, amely évtizedeken át látnivalóval szolgált mind a Város lakóinak, mind vendégeinek a Tisza-parti metropolisz gazdag irodalmi örökségéről. A kiállítás azonban évtizedek alatt elöregedett, elavult, elszürkült. Amitől tartottunk, bekövetkezett, lebontották. Halvány visszfénye látható ma a palotában.
Most Szabó László dr. - a lelkes irodalompártoló és kultúraszervező orvos -, mit sem tudva az előzményekről, s nyomát sem észlelve a gazdag irodalmi múltú Szeged látható örökségének - kezdeményezte a szegedi irodalmi múlt méltó bemutatását a feledékeny utókor számára.
Kezdeményezését támogatom, s az eddigiek tanulságának levonását javaslom. Azt, hogy a létesítendő irodalmi múzeum ne a Közművelődési palotában kapjon helyet, mert ott újra elsikkad, jelentéktelenné válik, hanem a belvárosban, könnyen hozzáférhető, műemléki jelentőségű épületben, és mind igazgatási, mind szakmai szempontból a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozzék. Szabó László arról számolt be, hogy a múzeum mai vezetésének ez ellen nincs kifogása, sőt készségüket nyilvánították, hogy technikai segítségükre ezután is számíthatnak. Ez rendkívül örvendetes és dicséretes. Szabó László aláírásgyűjtést indított a fölújított kezdeményezés támogatására.
Kilencvenkettedik évemben vagyok. Szeretném megérni az új szegedi irodalmi múzeum kiállításának megnyitását.
Péter László
professor emeritus
Szeged, 2017. április 12.